Közmunkások ingyenmunkája a szociális ellátásért

Akinek 2011-ben nem volt összesen 30 nap legális és leigazolt munkaviszonya, annak az idén már nem adható semmilyen szociális alapú támogatás. A szanki hivatal öt embernek tudott az utolsó pillanatban munkát adni, hogy ne essenek el a támogatástól. Őket kerestem fel az utolsó munkanapjukon, január 13-án. A találkozó helyszíne a szanki sportpálya hátsó bejáratához közel eső fás, aljnövényzettel benőtt területe, amit a munkájukat ingyen felajánló férfiak és nők igyekeznek megtisztítani. Érkezésemkor kis csoportba verődve beszélgettek a község polgármesterével és egyik munkatársával.

Zelei Béla (önkormányzati dolgozó): Én nem akarok reklamálni, de hányszor kellett elmondanom, hogy söpörjétek össze a fenyőtüskéket, vagy szedjétek össze a faágakat a parkban? A követ hányszor mondtam, hogy szedjétek össze az udvarban? Legalább ötször elmondtam.
Patai Zoltánné Ilona: Igen elmondtad, de akkor esett a hó, és haza is engedtél bennünket!
ZB: Igen ez így volt az idén, de ti december 15. óta dolgoztok a szanki önkormányzatnak, és ezt még a tavalyi hóeséskor mondtam, hogy takarítsatok a parkban. Ezt tegnap sikerült megcsinálni, januárban.
PI: Én azt már akkor megcsináltam, azt mondtad, hogy jó.
Patkós Zsolt (polgármester): Az a baj, hogy felnőtt emberek, és most kell elmagyaráznunk, hogy ez egy lehetőség a munkavégzéshez, amit mi biztosítani tudunk, és amit maguknak érdemes lenne kihasználni. Nem azt kellene nézni, hogy miért nem lehet megcsinálni, hanem azt, hogy miként tudják elvégezni a kiszabott feladatot. Abban az esetben, ha ez így működik, akkor számíthatnak a hivatal jóindulatára, vagyis ha el kell menniük valahova, akkor elengedjük magukat munkaidőben is néha.
PI: Értem polgármester úr, értem én, el is engedett bennünket a Béla az orvoshoz, de higgye el nekem, hogy amit közösen kiadott nekünk munkát, abból én is kivettem a részem ugyanúgy, mint a többi. Én nem húztam ki magam a munkából.
ZB: Nem is erről van szó. Engem az bánt, hogy az az egy-két órás munka amit kiadok, az egy-két hét mire készen van. A gyógyszertárnál is, hányszor mondtam, hogy el kell takarítani onnan a törmeléket, odajártatok tizenöten majd egy hónapig, de még most is dolgozik rajta két fiú.

PI: Na de ha ott van öt-hat férfi, és az nem csinálja, akkor mi három négy nő, hogy tudtuk volna? Ha azok csak állnak, akkor nekünk kellett volna elhordani a köveket? Hát az nem női munka! Pedig a nők dolgoztak!
Tossenberger Beatrix: Meg ide-oda jártunk, itt is dolgoztunk, meg ott is...
PI: ...úgy van!
ZB: De ne haragudj Ilona, te először vagy itt a sportpályán! Mert visszahallottam ám, hogy “mi nem megyünk ki a sportpályára, csak itt a központba dolgozunk”. Arról nem is beszélve, hogy ha azt mondtad, hogy el kell menned az orvoshoz, vagy “elfelejtettem bevenni a szívgyógyszeremet”, mindig elengedtelek, de ezzel nem kellene visszaélni. Nekem is kell rendszeresen gyógyszert szednem, de nem napközben, munkaidőben szaladok haza érte.
TB: Ezt azért nem mindenki csinálta, én végigdolgoztam a napot, nem szeretném, hogy emiatt ne hívjanak legközelebb dolgozni. Szerintem egyenként kellene kiadni a munkaszakaszt mindenkinek, és azt leellenőrizni, hogy elvégezte-e.
ZB: Így is volt, de hiába adtam ki a munkát, mégis más fejezte be. Én megmondtam a polgármester úrnak is, hogy sorba állítanám az embereket és úgy adnám ki nekik a munkát, úgy könnyebb lenne fölmérni a teljesítményt, hogy ki az, aki el is végzi amit rábíztak. Mert szép ez az önkéntes munka, de ha már itt vagyunk, akkor jó lenne dolgozni is.

Kunsági Hírlap: Ha jól értem, akkor az a probléma, hogy a 30 napos munkavégzést le kell igazolni január 15-ig, és mivel december 15-én elkezdték a munkát, az meg is történik, csak maga a munka nem halad a kellő ütemben. Az önkormányzat elégedetlen az ingyen dolgozók hozzáállásával, ők meg ezt nem értik, szerintük mindent megtettek, ami tőlük telt. De miért ilyen későn kezdtek a munkához? Egy egész év állt rendelkezésükre megszerezni a munkavégzésről szóló igazolást.
TB: Eddig nem szólt senki. Voltam bent a munkaügyinél Majsán, de ott csak most mondták, hogy itt Szankon van ilyen lehetőség. Én szeretném megköszönni a polgármesternek, hogy jöhettem dolgozni, és így leigazolták a 30 napomat. Igaz, jobb lenne, ha mindenkit külön néznének, hogy elvégezte-e a munkát, nem így együtt.
PI: Igaz, jobb lenne!

KH: Akkor önök szerint is egyenként kellene kiadni a feladatokat, hogy mindenkit külön tudjanak értékelni? Aki nem végezte el, vagy nem jól, az ne kapjon érte juttatást se?
TB: Ha nem úgy dolgozott, ahogy kell, nyugodtan elküldhetik.
PI: Úgy van!
TB: Én köszönöm a polgármester úrnak, hogy ezt így meg lehetett oldani, hogy kaptunk  munkát. Csak ez így, hogy ennyi kavarodás van, ez így nem állapot.
PI: Mert ez így, hogy akik nem csinálták, azt hazudják, hogy csinálták, nem jó, és azok még ki is voltak emelve! Mert ha én tudom, hogy nekem azt meg kell csinálni, akkor mögém nem kell odaállni senkinek, akkor én azt megcsinálom.

KH: Ha valaki nem dolgozik és ezért elküldik, akkor azt tudomásul veszi, hogy nem kap semmit?
PI: Vagy szóljanak neki, hogy csinálja meg, mert másképp elküldik. Na de így, hogy azt hazudják, hogy egész hónapban nem csináltuk semmit, pedig megcsináltuk? Ilyet!

(Ekkor köszönt el a polgármester és a hivatal dolgozója, ám az indulatok még tovább forrtak.)

KH: Miért hazudna bárki arról, hogy maguk elvégzik-e a munkát vagy sem, amikor ez könnyen ellenőrizhető? Ránézésre kideríthető, hogy fel van-e söpörve a tűlevél, vagy a törmelék el van-e hordva...
PI: Azt nem tudom. Hogy a cigányoknak ne legyen munkájuk, ne tudják fizetni a lakást, meg ne egyenek a gyerekek! Aztán meg majd jól kiraknak bennünket a lakásból. Három-négy kis apró gyerek van. Mert mást már nem tudok mondani rá. És letagadja szemtől szembe, hogy dolgoztunk.

KH: Naponta hány órát dolgoztak?
PI: Nyolcat. Reggeltől estig.
TB: Azért én még annyit szeretnék mondani, hogy szerintem azért nem látszott a munka, mert az összegyűlt szemétért nem jött a traktoros. Arról meg mi nem tehetünk! Mert amikor mi összehúztuk kupacokba a szemetet, de nem jött ki  traktoros, akkor azt mondta a Béla, hogy mi van itt? Aztán amikor kijött a traktoros és elvitte a szemetet, akkor meg azt mondta, hogy ez igen! Így kellett volna! Amikor elvitte a traktoros, akkor már meg volt elégedve. Nem szeretném bántani a Bélát, mert én nagyon meg vagyok elégedve, de ennyiben nem adok neki igazat.

KH: Ezek után vállalna még ilyen közmunkát?
TB: Persze, bár jobb lenne, ha fizetett közmunkásként dolgozhatnék, mert mégiscsak jobb az az 54 ezer, mint a 22 ezres segély. Állítólag február elsejével 37 embert vesz ki az önkormányzat közmunkára, de azzal nem vagyunk megelégedve, hogy aki itt van most önkéntesként öt ember, azokat már nem akarják foglalkoztatni majd béresként. Ahogy itt el is hangzott, hogy a munkák alapján. De szerintem nem lehet az öt személyt egyben kezelni. Ezért is mondtam itt, hogy mindenki kapjon külön szakaszokat, és akkor jobban látszik, hogy ki, hogy dolgozott. Nem is lehet ennyi népet egybe tenni...
PI: Ez nem is igazság, hogy így ingyen eljöttünk dolgozni. Fizetni kell a számlákat, és akkor ilyet mondanak, hogy most tovább már nem is akarják, hogy jöjjünk.
Egy férfi: Mert a magyar az benn a faluban beül a kocsmába, a cigányt meg megszólják, aztán meg mi csináljuk meg a munkájukat.
PI: Na igen! Ezt tessék leírni az újságba! Itt nagyon pofára megy minden! Mert itt mi annyi mindent csináltunk, kiment 5-6 kocsi szemét, két héten keresztül égettünk mindenfélét, még ruhákat is, aztán meg most mi vagyunk a hibásak. Pedig a legtöbb munka férfimunka volt. Ablaküveget kellett kiverni a keretből apró darabokra, három kilométerre eltolni két talicskával a gyűjtőbe, és még azt mondják, hogy nem csináltunk semmit....